Tokod nagyközség

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Dorogi kistérség
Lakosság: 4317 fő
Terület: 14.9 km²
Népsűrűség: 289,73 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 33

Fekvése

Komárom-Esztergom megyében, a Gerecse hegység keleti nyúlványai alatt fekvő település, Tát és Dorog szomszédságában. Nyergesújfalu 12,5 km, Süttő 22 km, Esztergom 8,5 km távolságra található.

Nevének eredete

A település – a hagyományok szerint – egy Tokod nevű vitézről kapta nevét.

Története

Környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Területén bronzkori, római és honfoglaláskori leletek kerültek elő. Itt találták meg a későrómai korból származó, 120x140 méter területű, 1,5 m falátmérőjű, 11 kerek toronnyal rendelkező un. "Castrum"-ot, melynek díszes kapuja és fürdője is volt. Találtak itt kerámiaégető, üveg- és fémolvasztó-kemence maradványokat is, melyek azt bizonyítják, hogy a rómaiak már ismerték és használták a helybeli szenet, sőt voltak előregyártott épületelemeik is.

A települést elsőször 1181-ben említik az oklevelekben, ekkor határát is leírják. Ekkor az esztergom-szentkirályi szerzetesek tulajdona.

A XV. században az esztergomi keresztesek is szereztek itt birtokot. A települést a tatárok teljesen feldúlták, majd 1543-ban a törökök foglalták el, s tették ismét néptelenné.

A falu ez időtájt Pilis megyéhez tartozott, s az esztergomi érsekségé lett, mely itt templomot épített.

A törökök feletti győzelmet Tokod és Tát között vívták ki.

Tokod a török felszabadító harcok során ismét elpusztult.

A XVIII. század elején birtoka volt itt az esztergomi szemináriumnak is.

Az 1784-1788-as II. József-féle népszámlálás idején is a szeminárium tulajdona volt a település. Ekkor 706 lakos élt itt, és 120 lakóház volt a községben.

Tokod nagyobb arányú fejlődését az itt talált szén és a szénvagyonra települt iparosodás mozdította elő.

A szénbányászat a településen és környékén a XIX. század első felében indult virágzásnak. (lásd: A Dorogi-medence szénbányászatának története)

A szénen kívül a Gerecse sziklás oldalain mészkövet is bányásztak.

A vasút kiépítésének hatására 1892-től a környéken fellelhető kvarchomokra üveghuta, majd üveggyár épült. A gyárak leendő munkásai részére "letelepítő" lakótelepet építettek (Tokod-Üveggyár).

1992-ben Tokodaltáró kivált a településből.

Nevezetességei

Bronzkorból származó földvár, a Kis-Gete melletti leshegyen található.
Castrum, későrómai tábor. Falai a másfél méter vastagságot is erlérték. Alapterülete 120x140 méter volt. 11 kerek toronnyal, díszes várkapuval és fürdővel is rendelkezett.

A Castrum légifotója

Római katolikus temploma barokk stílusban épült.

XIX. sz-i kápolna

Következő községek

További községek